Han Kang: Növényevő – Jegyzet

„Nem csupán a testi vágyról volt szó; a nő arról az életről mondott le, amit maga a teste jelképezett.”

J. álmodik nem eszik húst, sem állati eredetű élelmiszert
vacsora Csong főnökeivel (J. alig eszik, nem vesz melltartót)
Csong értesíti a családot, akik teljesen el vannak képedve, próbálják rávenni J-t, hogy egyen rendesen
családi ebéd: az apja kényszeríteni akarja J-t, hogy egyen húst J. felvágja a csuklóját pszichiátria
miután J-t kiengedik, egy hónapig a nővérénél lakik, Csong elválik tőle
a sógor hall a mongolfoltról szexuális vágy + művészi ihlet (korábban realistább témákról készített videókat, aztán alkotási válság)
a sógor meglátogatja J-t, aki belemegy abba, hogy lefilmezze
az éjszaka + nappal virágai: 3 felvétel (J. egyedül, J.+sógor barátja, J.+sógor)
Inhje megtalálja a felvételt pszichiátria (a sógort elengedik, felmentik, majd eltűnik)
J. kiszökik a pszichiátriáról az erdőbe visszaesik, egyre rosszabbul van, visszautasítja az ételt
Inhje sincs jól, nem alszik, nem találja a helyét, a családja megszakítja vele a kapcsolatot
J-t próbálják csövön keresztül etetni, de a szervezete elsorvad mentővel a közkórházba

Téma	Részletezés	Kinél? Hogyan?
Testünkhöz való jog	evés ”normák” öltözködés nemi erőszak	Jonghje – Ha döntött, de beteg, mennyire szólhatunk bele az életébe? Mennyire számít döntésképesnek? Inhje – eltűrt együttlét
Szexualitás	vágy erőszak meztelenség =művészet?	sógor: puszta szexuális vágy vagy szerelem? nincs harmonikus párkapcsolat, sem együttlét
A társadalom kényszerítő hatása	patriarchális rendszer elvárások: öltözködés, evés, házasság	erőszakkal, meg nem értéssel tart életben
A család kényszerítő hatása	pofonokat osztó apa meg nem értő, távoli férj	a társadalom hatása a családi közösségekre
Evés	diéta: kényszer elutasítása energia ↔️ az öngyilkosság eszköze	lényünk állati mivoltának elutasítása lázadás vagy az összeroppanás jele? családi és társadalmi ügy lesz

Jellemzők	Részletezés	Gondolatok
Váltott nézőpont	Jonghje nem kap külön nézőpontot	J. ott van-e egyáltalán?
Jonghje néhány megszólalása Csong fejezetében	álom, érzései	Hogy van jelen J.?
Erőteljes képek	virágok, fák vér, hús, erőszak pszichiátria, kiszolgáltatottság szexualitás	ellentétek, fák kegyetlen, búskomor megjelenése Miért ennyire brutális képeket választott a szerző?
Ellentétek	fák: hol a békés természet szimbólumai, hol búskomor, kegyeltlen mementók virágok: szépség, művészet ↔️kétségbeesett, helytelen nemi együttlét J. nyugalma ↔️belső harca	életszerű?

Mi történik valójában J-vel? És a többiekkel?
“- Örülök, mert még sosem ettem együtt egy igazi vegetáriánussal. Nem szívesen osztanám meg az ételemet valakivel, aki egyszerűen érzelmi okokból találja visszataszítónak a húsevést. Hát nincs igazam?” Kultúrális különbség, vagy a könyv valósága? Hitelesnek érezted, hogy többen ennyire megbotránkoztak rajta?
Mennyire tudtad átérezni a szereplők helyzetét? Kinek a nézőpontját találtad a legérdekesebbnek?
Miért nem akar/tud J. környezete rendesen segíteni neki? Milyen érzelmek dúlhattak a szülőkben? Valóban aggódtak, ahogy Csong sugallja?
Hogyan értelmezted J. és a sógor együttlétét? “- De már nem félek… Most nincs mitől félnem.” (J. az együttlét után) Valóban javul az állapota? Mi veti vissza?
“Tényleg nem tudta megakadályozni, hogy a körülötte lévő emberek élete úgy dőljön össze, mint a kártyavár?” (Inhje nézőpontja) Tehetett volna valamit másként? Miért nem tudta megmenteni a férjét és a húgát?
Végén a mentőben: “- Az álomban minden csak álom… de amikor felébredsz, rájössz, hogy van egy másik világ. Egy napon fel kell ébrednünk. Mert… mert akkor…” Mire gondol itt Inhje?
Életben maradhat-e még valahogy J.? Mi lesz Inhjével, ha J. meghal?
Ha a szereplők a társadalmi elvárások nyomásába roppannak bele, párhuzamot vonhatunk-e a könyv és a saját társadalmunk között?