Delia Owens: Ahol a folyami rákok énekelnek
Kérdések és válaszok elemzéshez, könyvklubhoz
A szürke hátterű kérdéseknél kattints egy-egy lehetséges válaszért!
1. Összességében tetszett a könyv? Mi tetszett, és mi nem tetszett benne?
2. Mit gondolsz a könyv…
– mondanivalójáról?
– karaktereiről?
– stílusáról?
– tempójáról?
– világáról?
– fő témáiról?
3. A könyv Kya életét követi végig, aki nem mindennapi körülmények között nő fel a lápon. Mennyire érezted hitelesnek a karakterét és életének alakulását? Együtt tudtál vele érezni? Át tudtad érezni az érzéseit és a döntéseit?
4. Az évek során hogyan alakulnak Kya kapcsolatai az emberekkel? Kikhez kerül közel és kikhez nem? Ki hogyan bánik vele?
Kya a vele való történések következtében hol óvatosabb, hol nyitottabb az emberekkel. Vágyik arra, hogy befogadják, hogy barátai legyenek, de közben tudatában van különcségének, másfajta neveltetésének, és fél közeledni másokhoz. Ő maga ritkán kezdeményez, és ha valaki megszólítja, kinyúl felé, időbe telik, mire megbízik benne. Vonzza a szerelem érzése, így közel kerül Tate-hez és Chase-hez (lásd lejjebb). Rajtuk kívül Jumpin’ és Mabel lesznek az egyetlen barátai, akik lányukként szeretik. Jodie-t tárt karokkal fogadja, és a szerkesztőjét, Mr. Fostert is őszintén megkedveli. Ám rajtuk kívül lényegében mindenkivel zárkózott. A felnőttekkel bizalmatlan, és a különbségek miatt a vele egyidős lányok csapatához sem tud közeledni. Közben a városiak végig kívülállóként kezelik, és bár vannak, akik kisebb segítséget próbálnak nyújtani neki, a többség inkább elutasító vele szemben.
5. Bár Kyának többekkel is van felszínes vagy közelebbi kapcsolata, a könyv nagy részében egyedül van. Hogyan éli meg a magányt?
„A legfájdalmasabb emlékei az ismeretlen dátumok voltak, amikor a családtagjai sorban eltűntek a gyalogösvényen. A fehér sál utolsó villanása a levelek között. A matracon hagyott zoknikupac.” (38%)
A magány megélése is változó Kyánál attól függően, milyen visszajelzéseket kap másoktól. Néha terhesnek érzi a magányt, szívesebben tartozna egy közösségbe, máskor, egy negatívabb élmény után, úgy érzi, valójában nincs is szüksége senkire, és többre értékeli a madarak és a láp világának társaságát. Kya közben valójában végig szeretetre vágyik, de nem tudja, hogyan és kitől kérje, hogyan és kinek adja. Egy ideig a családja jelenti az egyetlen szeretetforrást, ám ezek a kapcsolatok nem őszinték, hiszen a szülők nem boldogok, és Kya anyja valójában magányos a sok gyerek között. Aztán a családja elhagyja a lányt, és innentől kezdve úgy tűnik, valahányszor nyit valaki felé, annak fájdalmas vége lesz. Ezek a csalódások mind azt erősítik benne, hogy jobb neki egyedül, de a magány érzésével csak nagyon lassan békél meg.
6. „Mennyit hajlandó az ember feladni azért, hogy legyőzze a magányt?” (43%)
Mit gondolsz erről az idézetről? Mit hajlandó Kya feladni azért, hogy ne érezze magát magányosnak? És te, vagy általában az emberek?
„Kya a kedvéért nevetett ezen, ilyet még soha nem tett. Újabb darabot adott fel önmagából, csak hogy megtartson valakit.” (47%)
Kya főleg Chase esetében ad fel sok mindent azért, hogy ne érezze magát magányosnak. Elsősorban az ítélőképességét és azt, hogy hű legyen önmagához. Már az első találkozásukkor sejthetné, milyen ember valójában Chase, de nem törődik vele, mert Tate után fájdalmasabbnak érzi a magányt és vonzóbbnak a szerelmet. Így bármit elhisz Chase-nek, lényegében hagyja, hogy a fiú kihasználja, mert úgy hiszi, kettejük kapcsolata egyfajta életet, jövőt biztosítana a számára – még ha nem is feltétlenül egy boldog életet.
7. Kya a magányt főleg édesanyja hiányában érzi, akit hosszú éveken át vár vissza. Milyen tárgyak maradtak neki az édesanyja után? Mi a jelentőségük? Hogyan próbál Kya az anya távolléte alatt is közel kerülni hozzá?
„Még a bélyeg is elégett. Most már sose fogja megtudni, hol van a mama. A hamut egy kis üvegbe kotorta és az ágya mellé tette, egy szivarosdobozba rejtve.” (19%)
„A biológia minden ágában egyre csak arra kereste a magyarázatot, miért hagyja el egy anya a kicsinyeit.” (35%)
Az egyik tárgyi emlék az édesanya után a hamuvá égett levél, ami az elveszett lehetőségeket szimbolizálja, az anya és a családja elporladt, elveszett életét. A levél, az egyetlen igazi kapcsolódási pont az anyához örökre elveszett, és talán soha nem is létezett. Közben pedig ott vannak a női lét jelképei: a nyári ruha, a smink, a hajcsat, amiket Kya magára ölt, hogy ezzel valamennyire mégiscsak közel érezze magához az édesanyját. Igyekszik a bőrébe bújni, megérteni. Mindenhol a választ kutatja kínzó kérdésére, hogy vajon miért ment el, és közben lényegében az édesanyja sorsát is magára vállalja: ugyanúgy magányos lesz egy boldogtalan kapcsolatban.
8. Amikor ismét felbukkan, Jodie elmeséli, mi történt az anyjukkal, és Kya Chase viselkedése következtében azt is megérti, az anyjuknak miért kellett elhagynia a családját. Milyennek találtad ezt a szálat, ahogy Kya kapcsolata alakul az édesanyjával? Te is meg tudtál bocsátani az anyának?
9. Milyennek találtad Tate és Chase karakterét, viselkedését? Hogyan éreztek Kya iránt? Kya hogyan élte meg a szerelmet? Melyikük mennyire volt hibás mindabban, ami Kyával történt?
Kicsit lebontva:
Meg tudtad érteni Tate-et, amiért elhagyta Kyát?
Meg tudtad érteni Kyát, amiért a nem túl kellemes indítás után adott még egy esélyt Chase-nek?
Miért viselte Chase annyi éven át a kagylós nyakláncot? Vajon ez arra utal, hogy őszintén szerette Kyát?
„Mint minden más az univerzumban, mi is azok felé zuhanunk, akiknek nagyobb a tömegük.” (49%)
„Tate valahol mélyen tudta, hogy Kya így viselkedik, de a madártollas játék óta nem volt szemtanúja a lány legnyersebb, legbensőbb lényének. Hogy mennyire zaklatott, elszigetelt és furcsa.” (41%)
„Tate rajongása végül meggyőzte őt arról, hogy az emberi szerelem több a lápi élőlények bizarr versengésénél a párosodás jogáért, de az élet arra is megtanította, hogy a túlélés ősi génjei nem kívánt formákban még mindig ott lapulnak az ember genetikai kódjának spiráljában.” (96%)
Tate és Chase alapvetően egymás ellenpólusai: Tate őszintén szereti Kyát, míg Chase csak kihasználja. Ám bizonyos mozzanatok árnyalják a karakterüket. Tate is hibázik, amikor nem szakít rendesen Kyával, és mintha Chase-nek is lennének őszinte pillanatai, amikor valóban a lánnyal akar lenni. És míg Tate gondolataiba belelátunk néha, Chase szándékai homályosabbak maradnak. Ha csak kihasználni akarja Kyát, miért marad vele olyan sokáig, és miért őrzi meg a nyakláncot? Kya menekülést jelent neki a mindennapok elől? Akárhogy is, instabil, erőszakos karakter, akiben nem lehet megbízni, és akitől Kya félni kezd.
Kya érzései már sokkal inkább lekövethetőek. Láthatjuk, mit jelent neki az első szerelem, milyen félve tárulkozik ki Tate előtt, aztán hogyan éli meg az árulást, az elhagyatottságot, a magányt, és hogyan sodorja mindez Chase karjaiba. Chase számára nem az igaz szerelmet, hanem a kiutat jelenti elszigetelt életéből, az esélyt, hogy más élete legyen. És ezért kész áldozatokat is hozni.
Vitathatatlan, hogy Chase viselkedése sodorta Kyát a végkifejlett felé, de vajon másként alakulnak-e a dolgok, ha Tate rendesen szakít a lánnyal, és így kevesebb fájdalmat okoz neki, nem készteti felelőtlen lépésekre?
10. És ha már a felelősségnél tartunk, ki mennyire volt felelős mindazért, ami Kyával történt? Felelősségre vonhatjuk a szülőket, a város lakosait, Jumpin’-ékat? Hogyan alakulhatott volna másként Kya sorsa? Kinek mikor kellett volna más lépéseket tennie, hogy Kya ne maradjon ennyire egyedül?
„Ha azok, akiket szeretett, köztük Jodie és Tate, nem hagyták volna el, most nem lenne itt. Ha az embernek van kire támaszkodnia, talaj van a lába alatt.” (76%)
„Hallgass meg, Tate! Éveken át arra vágytam, hogy együtt legyek másokkal. Komolyan azt hittem, hogy lesz valaki, aki velem marad, hogy lesznek barátaim, lesz családom. Hogy tartozom majd valahova. De senki nem maradt mellettem. Sem te, sem a családom tagjai. Most végre megtanultam elfogadni ezt, és megvédeni magamat.” (78%)
Kissé érthetetlen, miért marad Kya ennyire egyedül. Az iskolalátogatási felelős hamar feladja a próbálkozást, más szociális intézménytől nem jönnek érte, a nagyszülők és Rosemary sem kezd jobban kutakodni utána, a környéken élők, akik együttéreznek vele, csupán apró kedvességekkel támogatják. Igazi támaszt senki nem nyújt neki. A fő magyarázatot talán az a kor adja, amiben a történet játszódik. Ma már nehezebben elképzelhető, hogy egy ártatlan gyereket ennyire a sorsára hagyjanak. Jumpin’-ék maguk is kirekesztettek, és hiába hasonlítanak ebben Kyára, társadalmi szakadék húzódik közöttük. A város lakosai pedig elfordítják a fejüket, falat húznak maguk és a láp közé: ami odakint történik, az már nem az ő dolguk. Mindez az ’50-es és ’60-as évek felfogása, amikor még a nagyobb gyerekjogi mozgalmak nem érték el a hatásukat.
Így nehéz egyetlen konkrét embert megnevezni, akinek a hibájából Kya egyedül marad, hiszen mindenkinek megvan a háttértörténete, még Kya apjának is, aki képtelen volt feldolgozni a háború alatt történteket, és akinek a gazdasági világválság felforgatta az életét. Ennek ellenére az apa gyenge jellemként jelenik meg, aki képtelen alkalmazkodni a változó világhoz és egyben tartani a családját.
11. Kyát a magány, a félelem és az ösztön arra sarkallja, hogy megölje Chase-t. Meg tudtad érteni a döntését? Meglepődtél, hogy ő a gyilkos? Milyen mozzanatok utaltak korábban a könyvben arra, hogy Kya a gyilkos?
„Kya a többit is figyelni kezdte. A nőstények megszerezték, amit akartak – először párt, azután élelmet –, csak annyit kellett tenniük, hogy megváltoztatták a jelzéseiket.” (38%)
Kya tettét számos mozzanat készíti elő. Egész kiskorától kezdve kénytelen gondoskodni magáról és megvédeni magát. Már azalatt is, hogy a család együtt van, megtanulja, hogyan kerülje el az apját és térjen ki a veszély útjából. Egész gyerekkora és fiatal felnőttkora a védekezésről szól: hogyan kerülje el, hogy iskolába kelljen járnia, hogyan bújjon el a csúfolódó fiúk elől, hogyan kerülje az embereket. Jumpin’ védelmében leüti a két gúnyolódó fiút, és látja, hogyan működnek a természet törvényei, amik a túlélést szolgálják. Tudja, hogyan használja előnyére a lápot, hogyan tüntesse el a nyomait. Chase-szel szemben eleinte képtelen védekezni, hagyja, hogy a fiú hitegesse, de később a félelem arra sarkallja, hogy a saját túlélése érdekében tervet szőjön.
12. „Helyette inkább megbélyegeztük és kitaszítottuk, mert azt hittük, hogy más, mint mi. De, hölgyeim és uraim, vajon azért vetettük ki magunk közül Ms. Clarkot, mert más volt, vagy azért volt más, mert kitaszítottuk? Ha befogadtuk volna magunk közé, azt hiszem, ma egy lenne közülünk.” (90%)
Egyetértesz Tom védőbeszédének részletével? Valóban a városiak előítélete a legfőbb felelős Kya sorsának alakulásáért? Mit mesél még a könyv az előítéletről? Hogyan áll ellentétben az érveléssel – vagy épp erősít rá –, hogy Kya valójában gyilkos?
Tom védőbeszéde kicsit veszít erejéből amiatt, hogy a Kya ellen irányuló előítélet kevésbé válik hangsúlyossá a történet folyamán. Látjuk, hogyan viselkednek vele a városiak, amikor Kya bemegy közéjük, ám mivel ilyen jelenetből kevés van, az előítélet is kevésbé érezhető. Illetve kérdés, hogy Kyának nem kellett volna-e jobban nyitnia az emberek felé. Persze érthető, hogy óvatos és bizalmatlan, de túlzás lenne mindent a városiak előítéletére fogni, főleg mivel az egyáltalán nem tűnik erőszakosnak. És ehhez jön még a tény, hogy Kya ténylegesen gyilkolt, tehát az előítélet, ha volt is, igaznak bizonyult. Vagy a városiak hozzáállása hajszolta bele Kyát a gyilkosságba? Mivel meg sem próbál más megoldást találni a Chase jelentette problémára, és nem szól róla senkinek, ezt is túlzás lenne kijelenteni. Bármilyen borzasztó is mindaz, ami Kyával történik, lehetőségeinek beszűkülése nincs alátámasztva.
Az előítélet témája tehát kissé háttérbe szorul, mégis végigkíséri a könyvet. Látjuk, milyen kirekesztetten él a feketék közössége, és milyen előítélet irányul Jumpin’-ék felé. A városiak az egész lápvidéket megvetéssel kezelik, félreértelmezik. Nemcsak az ottlakókat, hanem magát a természetet is. Nem értik a láp törvényeit, és így nem értik Kyát.
13. Kya tette úgy derül ki, hogy Tate ráakad a kagylós nyakláncra és Kya versére a gyilkosságról. Mit gondolsz, miért tartotta meg ezeket Kya? Vajon azt akarta, hogy Tate egyszer megtalálja őket?
14. Milyennek érezted a történet lezárását?
15. Fontos szerepet tölt be a történetben maga a láp is. Mit tudunk meg a lápról? Milyen vidék? Milyen törvények uralják? Milyen a kapcsolata Kyának a láppal?
„Jodie régen azt mondta, hogy ha egy madár más, mint a többi – megnyomorodik vagy megsebesül –, akkor nagyobb valószínűséggel vonzza a ragadozókat, ezért a csapat többi tagja megöli, mert jobban járnak, mintha odavonzana egy sast, ami ráadásul még közülük is elragadhat egyet.” (24%)
„A nap beborította Kya vállát, akár egy meleg takaró, és még mélyebbre hívogatta a mocsárba. Néha ismeretlen éjszakai hangokat hallott, vagy megijedt a közelben lecsapó villámtól, de valahányszor megbotlott, a táj ott volt, hogy elkapja. Míg végül egy óvatlan pillanatban a szívfájdalom elszivárgott, akár a víz a homokban. Még mindig ott volt, de már a mélyben. Kya a lélegző, nedves földre tette a kezét, és a láp lett az édesanyja.” (9%)
A láp szinte önálló entitásként jelenik meg a történetben, élő, lélegző egységként, ami egyszerre ura az életnek és a halálnak. Látjuk költői szépségeit, a benne lüktető színes életet és kegyetlen törvényeit, amik valahol mégis az életet, a túlélést szolgálják. Így tele van ellentétekkel: egyszerre rejtekhely és veszélyekkel fenyegető vadon. Közben határvidék is, ami a szeszélyes, kietlen tengert összeköti a szárazfölddel, a várossal és így a civilizációval.
Kya a láp része, ahogy a láp is része a lánynak. A láp nem egyszerűen Kya anyjává és családjává válik, a lány maga is része az itteni természet körforgásának, teljes összhangban él a környezetével. A lápból szerzi élelmét, neki köszönheti megélhetését, belőle merít ihletet, és így elválaszthatatlan tőle.
16. A láp éles ellentétben áll a közeli várossal, Barkley Cove-val. Hogyan mutatkozik meg ez az ellentét?
„Ezután soha életében nem járt iskolába egy napot sem. Folytatta a gémek megfigyelését és a kagylógyűjtögetést, úgy gondolta, abból tanulhat valamit.
– Én már tudok gerle módra búgni – mondta magában. – Méghozzá sokkal jobban, mint ők. Hiába van nekik szép cipőjük.” (8%)
„Még időben észrevettem! Köszönöm, Jenny. Jó lenne, ha ez a népség nem járna be a városba. Most nézd meg! Mocskos! Undorító. Itt kering a gyomorinfluenza a városban, és biztos, hogy ők hurcolták be.” (18%)
„A legtöbb ember nem is törődik vele, csak horgászni jár ki ide. Azt hiszik, ez egy kietlen hely, amit le kellene csapolni és beépíteni. Az emberek nem értik, hogy a legtöbb tengeri élőlénynek, azoknak is, amit megesznek, szükségük van a lápra.” (33%)
Az ellentét érezhető a már említett előítéletből: a városiak nem értik a lápot, eltávolodtak tőle, miközben ott van a közvetlen közelükben. Ösztönösen lenézik a lápon élőket, akik szerintük képtelenek alkalmazkodni a civilizációhoz.
A legfőbb különbség azonban a két világ működését irányító törvényekben rejlik. A lápnak megvannak a saját törvényei, amiknek egyetlen célja a túlélés, a fajok fenntartása. A civilizált világ ezektől a törvényektől már rég elhatárolódott, az emberi közösségeket más elvek vezérlik. És tulajdonképpen ez Kya sorsának legfőbb formálója, nem az előítélet. Kya azért öl, mert a láp törvényei ezt diktálják. Az ellenséges hím betör a területére, fenyegeti a túlélését, Kya pedig a természetből azt látta, hogy ilyenkor a saját biztonságát kell szem előtt tartania. A városiak számára viszont ez felfoghatatlan hozzáállás, ahogy minden más is, amit a láppal szorosabb kapcsolatban élők tesznek.
A láp és a város a szükséges tudást is máshogy értelmezi. Az iskolában tanultak nem feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy valaki életben maradjon a lápon, míg a lápon szerezhető tudás felesleges a városi élethez, ami csak tovább mélyíti az ellentétet, hiszen ha nem ismerjük a lápot, nem is érthetjük meg. Owens így a városiak (és az emberiség) legfőbb bűnét a természettől való eltávolodásban látja.
17. „Hát, akkor jobb lesz, ha elrejtőzöl, valahol jó messze, ott, ahol a folyami rákok énekelnek. (…) Ez csak azt jelenti, hogy messze, kint a bozótosban, ahol még érintetlen a természet.” (29%)
Az idézett részben feltűnik a könyv címe. Mit gondolsz, miért épp ezt a címet választotta az író? Szerinted jól jellemzi a könyvet?
A cím a város és a láp közötti ellentétre erősít rá. Kya ott él, ahol a folyami rákok énekelnek, ahol a természet viszonylag érintetlen. Ez egy más, misztikus világ, amitől az átlagember már elhatárolódott, az írónő mégis azt sürgeti, jobban meg kell ismernünk ahhoz, hogy nagyobb összhangban éljünk a természettel.
18. Hogyan mutatja be a könyv a felnőtté válást? A felnőtté válásnak milyen mozzanatai jelennek meg?
„Már nem ábrándozott arról, hogy a sasokkal szárnyal – talán ha az embernek a sárból kell kikotornia a vacsoráját, a képzelőereje ellaposodik, akárcsak a felnőtteké.” (23%)
„Kya a legtöbb dologra egyedül jött rá, és azt is egyedül találta ki, hogyan kell nővé válnia.” (32%)
„Tate-nek feltűnt, hogy bár a lány arca és teste már a nőiség jegyeit mutatja, a modora és a beszéde kicsit gyerekes, éles ellentétben a falusi lányokkal, akiknek a modora – a túlzott smink, a káromkodás, a cigarettázás – messze túlmutatott az idomaikon.” (26%)
A könyvben a felnőtté válás a magánnyal párosul: Kya egyedül nő fel, egyedül lép át a gyerekkorból a felnőtt létbe, egyetlen tanítói a láp és Tate, akitől a szerelmet tanulja. Rajtuk kívül még Mabel siet a segítségére a nővé érés folyamatában. Kya viszonylag hamar felnőtté válik, hiszen magáról kell gondoskodnia, fiatalkora nem hasonlítható a városi gyerekekéhez. Ám ő is megtapasztalja a felnőtté válás rögös lépéseit: változó testét, a szerelem újdonságát, a bizonytalanságot, az útkeresést. Közben érése természetesebb, kevésbé modoros, mint a városi lányoké, és ez lesz egyik vonzereje is.
19. Fontos elemei a könyvnek a versek is, amik újra és újra megjelennek a szövegben. Milyen jelentősége van az egyes verseknek a történet szempontjából?
A versek főleg Tate-nél és Kyánál válnak jelentőssé. Fontos szerepet töltenek be Tate családjában, az apjával a vacsoraasztalnál egy humoros versből idéznek, ami Tate anyjának kedvence volt, és így kapcsot jelent közöttük. Később Tate ismerteti meg Kyát a költészettel, felfedi előtte a különböző verstípusokat, a költészet lényegét. Innentől kezdve mindketten idéznek fel magukban verseket, amik valahogy passzolnak életük aktuális szakaszához. A megjelenő versek hol a szerelemről, hol a természetről, hol ennek a kettőnek a párhuzamáról szólnak. Illetve ott van Kya édesanyjának versgyűjteménye, amivel mintha életének titkait fedné fel a lánya előtt, és így a versek őket kettejüket is összekötik.
Ezek a versek megihletik Kyát, és ő maga is írni kezd. Verseiben vagy a vele történteket dolgozza fel, vagy a szerelemről, a lápról, a magányról szóló töprengéseit jegyzi fel, hasonlatait a természet képeiből meríti. Azt, hogy verseit az újságban is megosztja, tekinthetjük segélykiáltásnak vagy kísérletnek a többi emberhez való kapcsolódásra. Gyilkos tettéről szóló versét azonban elrejti, nem mutatja meg senkinek. Ez a vallomás kimondottan kegyetlen. Nem magyarázkodik benne, nem védekezik, magát a halált, a gyilkos csapdát mutatja be. Vajon miért? Talán ezzel próbálja feldolgozni tettét, vagy az utókornak hagyja hátra, igazolva a természet törvényének erejét és szükségességét.
20. „Ne gondold, hogy a költészet csak a nyámnyiláknak való. Persze vannak nyálas szerelmes versek, de vannak viccesek is, sok vers szól a természetről, sőt a háborúról is. Az egésznek az a lényege, hogy érzelmeket keltsen az emberben.” (13%)
Te hogyan viszonyulsz a költészethez? Van kedvenc versed?
21. Milyen más történetre emlékeztetett a könyv? Milyen hasonlóságokat és különbségeket találsz köztük?
22. Van kedvenc részed, idézeted a könyvben? Mi ragadott meg benne?
23. Kinek ajánlanád ezt a könyvet, és miért?
Az idézetek az alábbi kiadás alapján szerepelnek az oldalon: Delia Owens: Ahol a folyami rákok énekelnek. E-könyv. Libri, Budapest, 2022.
Könyves listák
Ezeket is érdemes megnézni
Olvasónapló
Háy János: A cégvezető
