Benjamin Alire Sáenz: Aristotle és Dante a világmindenség titkainak nyomában

Ari és Dante sok szempontból egymás ellentétei. Ari sokszor szomorú, tele van kételyekkel, nem találja a helyét, nem érti önmagát, keresi a válaszokat, miközben szívesen van egyedül, a kortársaihoz képtelen kapcsolódni, és belső bizonytalanságát egyfajta külső keménységgel igyekszik palástolni. Dante ezzel szemben összeszedettnek, magabiztosnak, fesztelennek tűnik. Nem fél kimutatni az érzéseit, őszintén kifejezi a családja iránt érzett szeretetét, és szabad utat enged a könnyeinek. Ám idővel az ő bizonytalanságai is felszínre kerülnek, kiderül, hogy ő is keresi önmagát és a válaszokat a kamaszkor kérdéseire.

Ari és Dante az ellentéteik és a hasonlóságaik miatt is kötődnek egymáshoz. Tulajdonságaik kiegészítik egymást. Felfedezik, hogy saját bizonytalanságaikra a másik már vagy megtalálta a választ, vagy ugyanúgy küzd velük. Egymás tanítói és támaszai lesznek, amit jól szimbolizál első közös jelenetük és az úszásoktatás.

A könyv üzenete szerint a kamaszkorban még minden titok és rejtély, legalábbis az elején, amikor a fiatalok elkezdik keresni a válaszokat az élet nagy kérdéseire. Ki vagyok én? Honnan jövök? Hová tartok? Milyen emberek a szüleim? Miért olyan a családom, amilyen? Milyen hely ez a világ? Ari és Dante folyamatosan keresi a helyét a világban. Számukra minden történés újabb kérdéseket vet fel, de minden mozzanatban keresik is a válaszokat: a csillagokban, a szüleik viselkedésében, a kutyák természetében, a naplóírásban, a könyvekben, a művészetekben, a testük változásában, az új dolgok kipróbálásában. Hiszen mindezek közelebb vihetik őket a világ és önmaguk megértéséhez.

A könyv végére a legfontosabb rejtélyek nagy részét sikerül megfejteniük. Helyreteszik az érzéseiket, fény derül a Bernardo körüli titokra, Ari közelebb kerül az édesapjához, és képes lesz szégyen nélkül nyitni Dante felé.

A könyvben a kamaszkor az útkeresésről szól – ráadásul az aktív útkeresésről. Ari folyamatosan kérdéseket tesz fel magának és reflektál a viselkedésére. Közben a kamaszkor egy kényelmetlen, nyomorúságos időszak is, amikor a folyamatos kételyek miatt még nem létezik a fesztelen boldogság. Ari tragédiaként éli meg ezt a pár évet, és a világot rejtélyekkel teli, sötét helynek látja, amit meg kell fejteni, ha az ember tovább akar lépni.

A két filozófus neve a kamaszkor gondolatokkal és aktív gondolkozással teli időszakára erősít rá. Ari és Dante olyan elszántan kutatja a válaszokat a saját kérdéseire, mint a régmúlt filozófusai. Dante ráadásul költői is volt, és ez megjelenik a könyvbeli Dante irodalomszeretetében. Arisztotelész és Dante nagy hatással voltak a nyugati társadalomra, és ez a két fiúban rejlő lehetőségekre is utalhat.

A nevek szorosan összefonódnak az identitással. Kiderül, hogy Dante sokáig titkolta a teljes nevét mások előtt, és csak Danként mutatkozott be, mint aki szégyelli valódi személyiségét. Ari második neve Angel, ami angyalt jelent, és jelképezheti a szomorúsága és keménysége alatt rejlő kedves személyiségét. Később a fiúk megemlítik a furcsa mexikói beceneveket is, amiken nehéz kiigazodni, és így örökségük újabb rejtélyei lesznek.

Ari nem sok jelentőséget tulajdonít a származásának, őt inkább a szülei múltja érdekli. Dantét azonban zavarja a származása. Nem tud rendesen spanyolul, különbözik az unokatestvéreitől, mert a saját családja jobb körülmények között él, és világosabb a bőrszíne, mint mexikói honfitársainak. Nem tud mit kezdeni a hátterével, mivel ő már teljesen más világban él, mint régen a szülei.

Halványan megjelenik a küzdés, ami mexikóiként a továbbtanulással jár, és a diszkrimináció is, ami a mexikóiakat éri – amikor Ari anyja megjegyzi, milyen ritka, hogy valaki mexikóiként egyetemen tanít.

Dante láthatóan könnyedén kapcsolódik a szüleihez, akik fiatalosak és megértőek vele. Dante nekik köszönheti irodalomszeretetét és azt, hogy olyan könnyedén, szégyen nélkül ki meri mutatni az érzéseit, fel meri vállalni önmagát. Ari és az édesanyja között is különleges a kapcsolat, megértik egymás gondolkodásmódját, humorát. Ari az édesapjával már nehezebben találja a közös hangot, de ez annak is köszönhető, hogy annyira hasonlítanak egymásra. Mindketten elfojtják az érzéseiket, nehezen öntik azokat szavakba, és így inkább egyedül küzdenek velük, ezért gyötrik őket rémálmok is. Ari életében az egyik nagy rejtély az édesapja, akit szeretne jobban megérteni, de nem tudja, hogyan fogjon hozzá.

Összességében azonban mindkét szülőpár rendkívül támogató, aktívan jelen vannak a gyerekeik életében. Tudják, hogy a fiúk nehéz időszakon mennek keresztül, és igyekeznek ők is nyitni, változni, hogy az átmeneti időszak után felnőttként is tudjanak kapcsolódni a gyerekeikhez.

A könyvben a művészet is az útkeresés részévé válik, hiszen az alkotásokban ott lehet minden válasz az élet nagy kérdéseire, amiket a művészek már mind körüljártak. Közben a művészet el is gondolkodtat, újabb kérdéseket vet fel, újabb feladatok elé állítja a két fiút, akik nemcsak a világot, hanem a saját érzéseiket is szeretnék jobban megérteni – és erre a művészet remek lehetőséget ad.

A művészet így kapcsolódási pont lesz a két fiú között, miután Dante könyveket ajánl Arinak, és Ari beleveti magát a klasszikusokba. És természetesen kapcsolódási pont a Quintana család minden tagja között, mivel Dante apja foglalkozása és érdeklődése miatt a ház tele van könyvekkel és művészeti albumokkal. Miután pedig Mr. Quintana egy művészeti albumot ajándékoz Ari apjának, a két férfi barátságát is megerősíti. Így a művészet beszivárog a Mendoza-házba is, kötődési pontot biztosítva Ari és az apja között.

A cipő és a madarak Dantéhoz köthetőek, a hozzájuk kapcsolódó jelenetek bepillantást engednek a lelkivilágába és a küzdelmeibe. A cipő nála a szabadság korlátja, a civilizáció fura találmánya, az elvárások szimbóluma, amik gúzsba kötik, elnyomják szabad énjét, így mindenképpen szabadulna tőlük. A madarak ezzel szemben a szabadság általános szimbólumai. Azonban Danténak ennél sokkal többet jelentenek: az ártatlanságot jelképezik, és elpusztításuk egyenlő az emberi bűnök legsúlyosabbikával, az emberi gonoszság legértelmetlenebb tettével.

Az influenza és a baleset utáni lábadozás változást jelölnek. Arinak az influenza lázálmai alatt lehetősége nyílik magába nézni, lelke mélyére tekinteni. Dante megmentése újabb rejtélyé válik, Ari nem értelmezi nyíltan tettét, és a két fiú kapcsolata megváltozik. Dante kezd tisztában lenni az érzéseivel, Ari azonban titkolni kezdi őket.

A többi kép mind Arihoz köthető. Olyan magányosnak látja magát, mint egy hintaszéket (Vajon Dante is ezt gondolja róla?). A sivatag számára a szabadságot, a végtelen lehetőségeket, a nyugalmat jelenti, hasonlóan a furgonhoz, amihez a felnőtté válás egyik fontos mérföldköve, a vezetés megtanulása is kötődik. A sivatag és a furgon az a hely, ahol Ari önmaga lehet, szabadon gondolkozhat a vágyairól és a világról. Az álmai elfojtott érzéseit, félelmeit hozzák a felszínre, akárcsak az apjánál, így a rémálmok kötődési ponttá válnak kettejük között.

Az eső újra és újra visszatér, a viharok végigkísérik a nyarat. Ari a magányt látja bennük, de ugyanúgy jelképezik a változást, a misztikumot és a természet törvényeit is, mindazt, ami a két fiúban munkál.

Ari számára minden személy rejtély, így folyton igyekszik megfejteni őket. Legfőképp Bernardót, akinek a múltjáról semmit sem tud, de akihez szeretne valahogy kapcsolódni. Meg akarja érteni, mi történt a bátyjával, mert érzi, hogy ez a titok a család minden tagját felemészti. Közben fél, hogy ő is olyanná válik, mint Bernardo, és hogy a szülei a bátyját látják benne. Ophelia néni Ari gyerekkorában töltött be fontos szerepet, amikor a fiú kilenc hónapig nála lakott. Ari később bánja, hogy nem tartotta vele a kapcsolatot, de a leveleknek köszönhetően lehetősége nyílik arra, hogy jobban megismerhesse. Közben az Ophelia néni körüli titok egyszerre lehet példamutató és elrettentő Ari számára, hiszen Ophelia néni felvállalta az érzéseit és önmagát, de emiatt a család elhatárolódott tőle.

Gina Navarro és Susie Byrd levakarhatatlan, ám őszinte barátok, akik akkor sem tágítanak Ari mellől, amikor a fiú gorombán viselkedik velük. Ari sokáig nem tud mit kezdeni a barátságukkal, de aztán megtanul megnyílni előttük. Ileana Ari csókolózási kísérletének a része, elérhetetlen nőalakként jelenik meg, aki végül csalódást okoz Arinak. Ari állítása szerint a lány nem törte össze a szívét, de nehezen tudja értelmezni Ileana tetteit.

Láb hűséges társként van jelen, akire a kutyák önfeledt érzelemnyilvánítása jellemző, és erről sokat taníthat Arinak.

Ari és Dante ez alatt az egy tanév alatt fiúból lassan férfivá érik. Ari edzeni és dolgozni kezd, megtanul vezetni, találkozik Lábbal. A két fiú élete ekkor a kísérletezgetésekről is szól: kipróbálják az alkoholt, a fűt, a csókolózást. Közben tovább keresik önmagukat. Ari sokat gondol a bátyjára, aki után kutatni kezd. Dante megfogalmazza önmaga és Ari előtt a valódi érzéseit, és ez a felfedezés kétségekkel gyötri, fél, hogy csalódást okoz a szüleinek.

Az, hogy a szülei szembesítik Arit a valódi érzéseivel, egybevág a fiú jellemével. Ha rajta múlna, Ari még sokáig titkolná mások és önmaga előtt is, hogyan érez Dante iránt. Úgy érzi, nem ez a dolgok rendje, nem lenne szabad így éreznie, és szégyelli magát miatta. Itt fontos az évszám is: a történet 1987-ben játszódik, amikor a „másságot” valószínűleg még nehezebb volt felvállalni.

A könyvben Ari is hasonló kérdéseket tesz fel magának, miközben a saját és mások érzéseit elemzi és kutatja, így ezek lesznek a világmindenség legnagyobb rejtélyei. A fiúnak nagy utat kell bejárnia, hogy az érzelmeit felszínre engedje és szabadon megélje.

A szavaknak végig nagy jelentőségük van a történetben. Sok helyen megjelenik az írott szó: a versek, a könyvek, a levelek, Bernardo neve a borítékon, a napló. Közben Ari számára minden szó jelentőséggel bír, hisz azok talán választ adhatnak az őt érdeklő rejtélyekre – így bizonyos szavak újra és újra visszatérnek.

Közben maga a könyv is óvatosan bánik a szavakkal. A leírások rövidek, a párbeszédek lényegre törőek, miközben az író képes kevés mondattal is rengeteg érzést és gondolatot kifejezni.