Marie-Aude Murail: A lélekdoki – A megváltó I. évad
Kérdések és válaszok elemzéshez, könyvklubhoz
A szürke hátterű kérdéseknél kattints egy-egy lehetséges válaszért!
1. Összességében tetszett a könyv? Mi tetszett, és mi nem tetszett benne?
2. Mit gondolsz a könyv…
– mondanivalójáról?
– karaktereiről?
– stílusáról?
– tempójáról?
– világáról?
– fő témáiról?
3. A könyv cselekménye Sauveur és a terápiái köré épül. Milyennek találtad Sauveur stílusát pszichológusként? Hogyan éri el, hogy a kliensei megnyíljanak előtte? Ki az, aki szívesen mesél neki, és kinek kell több idő, hogy feloldódjon előtte.
„– A többi felnőtt miért nem olyan, mint maga? – mondta ki végül hangosan a gondolatát a kislány.” (35. oldal)
Sauveur stílusa egyszerre közvetlen és visszafogott. Sokszor csak türelmesen hallgat, visszakérdez, máskor (ha úgy véli, ezzel közelebb kerülhet a pácienséhez) humort, öngúnyt, bókokat vet be. Igyekszik laza és fair lenni, hogy a rendelője egy biztonságot teret jelentsen az embereknek, ahol őszintén megnyílhatnak. Egyes karakterek nyitottabbak felé (Ella, Gabin, madame Poupard és bizonyos szempontból Cyrille is), míg másoknál (Margaux-nál, Cyrille anyukájánál, az Augagneur családnál) lassabban törik meg a jég.
4. Sauveur munkája a magánéletébe is beszivárog, amit jól szimbolizál, hogy a munkaterét és az otthonát csupán egyetlen folyosó választja el egymástól. Állandóan a betegei rendelkezésére áll, még este és hétvégén is foglalkozik velük, ha kell.
Mit gondolsz, egy pszichológusnak valóban ilyen lelkiismeretesnek kell lennie, vagy jobban el kéne választania egymástól a magánéletét és a munkáját? Feladata, hogy ekkora felelősséget vállaljon az emberekért? Milyen hatással van a Lazare-ral való kapcsolatára, hogy állandóan dolgozik?
„Öles léptekkel végigment a folyosón, és amint meglátta a fiát a konyhaasztalnál rajzolgatva, azonnal visszaváltozott Lazare édesapjává.” (58. oldal)
Hiába épül a könyv Sauveur és Lazare kapcsolatára, néha úgy érezhetjük, hogy ez háttérbe szorul a sok eset között. Sauveur lelkiismeretesen igyekszik segíteni mindenkin, felelősséget érez a betegei iránt, akik sokszor komoly problémákkal küzdenek, nem úgy, mint Lazare – legalábbis gondolhatja ő, de valójában a fiának nagy szüksége lenne rá. Főleg azért, mert épp a helyét keresi a világban, a származását kutatja, Sauveur pedig sokáig eltitkolja előle a múltat. Lazare így egy ideig kénytelen a saját eszközeire (hallgatózás, kutatás az interneten, beszélgetés Paullal) hagyatkozni. Sauveur a quimbois okozta fenyegetést sem veszi olyan komolyan, mint kéne, ami majdnem a fia életébe kerül. Ez ösztönzi aztán arra, hogy mindent feltárjon Lazare előtt.
5. Miket tudunk meg a könyvből egy pszichológus munkájáról? Milyen nehézségekkel jár ez a foglalkozás? Te el tudnád magad képzelni pszichológusként?
„– … Nagyon erősnek hittem magam, mert akkor fejeztem be a pszichológiai tanulmányaimat, mert szerelmes voltam, mert a nevem azt jelenti, megváltó. Azt hittem, meg fogom őt menteni.
– És nem sikerült? – kérdezte együttérző hangon Lazare.
– Nem.” (265. oldal)
„„Jobb Megváltottnak lenni, mint Megváltónak.” Erről pedig egy híres idézet jutott eszébe az Evangéliumból, olvasta, vagy hallotta valahol. Hogy is szól? „Magadat nem tudod megváltani, te, aki Megváltónak nevezed magad?”” (237. oldal)
Sauveur munkája sok szempontból érdekesnek tűnik. Néha némi nyomozással jár, különböző sorsok tárulnak fel előtte, és ha az emberek hajlandóak megnyílni előtte és magukba nézni, sokakon tud segíteni. Ugyanakkor megismerhetjük azokat a nehézségeket is, amikkel szembe kell néznie. A túlzott felelősséget, amit magára vállal, és ami miatt nem jut elég ideje a fiára – akár csak arra, hogy rendesen megvacsorázzanak együtt. Mindeközben kiderül, hogy nem tud mindenkit megmenteni, hiába sejteti ezt a neve. Van, hogy nem tárul fel előtte időben az igazság (pl. madame Huguenot esetében), máskor pedig túl nagy feladatot vállal magára, hiszen ő maga egyedül nem tudja megmenteni a másikat, ha az nem akarja. És ez utóbbi lesz életének nagy tragédiája is, ugyanis emiatt veszítette el a feleségét.
6. A könyvben többször elhangzanak hasonló mondatok:
„Saját maguktól nem menthetjük meg az embereket.” (265. oldal)
„Senkit sem tehetünk boldoggá, ha ő nem akarja.” (111. oldal)
Mennyiben értesz egyet ezekkel a mondatokkal? Meddig terjed a felelősségünk a szeretteink/embertársaink iránt? Mi az, amit megtehetünk értük, és mi az, amit nem?
7. Több karakter eleinte bizalmatlan Sauveur rendelőjében a foglalkozása miatt.
„Sokan bizalmatlanok a pszichológusokkal szemben…” (36. oldal)
„– Nem, nem, szó sem lehet róla! – tiltakozott fészkelődve madame Courtois. – Nem fogja tovább bonyolítani az életemet. Mennem kell, vár a főnököm. Ezt a pszichológus-dolgot a gazdagoknak találták ki.
– Azoknak az embereknek találták ki, akik nincsenek jól.” (114. oldal)
Hazánkban milyen a megítélése a pszichológusoknak? Miért és kiknek fontos az ő munkájuk, kiknek érdemes eljárni hozzájuk?
8. Sauveur több esettel is foglalkozik a könyvben. Melyiket találtad a legérdekesebbnek/leghitelesebbnek/legmeglepőbbnek? Az esetek (vagy általában a szereplők történetei) milyen társadalmi problémákra világítanak rá?
Sauveur pácienseinek esetein és ismerőseinek sorsán át több társadalmi probléma is megjelenik a könyvben. Az egyik leghangsúlyosabb a válás. Több karakter is (pl. Louise, Augagneurék, Margaux szülei) elvált első partnerétől, ahol az egyik (vagy mindkét fél) másvalakivel kezdett új életet. A válás és annak hozadékai (az új társ belépése a családba, az elvált felek közti feszültség és véleménykülönbség, a gyerekek tipródása az új, kétpólusú családban) végigkísérik a történetet, igyekezve rájuk megoldást találni.
Ugyanígy többször felbukkan a rasszizmus kérdése: ki és mikor számít rasszistának, milyen előítéletek keringenek, hogyan birkózik meg vele egy félvér kisfiú.
Ezenkívül Ellánál megjelenik a nemi identitás kérdése, míg a terrorizmust és annak depresszív hatásait madame Poupard, a pedofília problémáját pedig Cyrille esete képviseli.
9. „– Mondja ki, ami eszébe jut, madame Courtois! Ne cenzúrázza magát.” (234. oldal)
Madame Courtois sokáig képtelen szembenézni az igazsággal. Mikor esik nehezünkre észrevenni a tényeket? Mikor vagyunk hajlamosak „cenzúrázni magunkat”? Hogyan tudjuk ezt elkerülni?
10. Milyen jelentősége van a könyvben a neveknek? Érdekesnek találtad a nevek mögötti összefüggéseket?
A neveknek három karakternél van nagy jelentősége. Sauveur neve egyrészt a mottója, másrészt a keresztje. Igyekszik mindenkit megváltani, de igyekezete nem mindig sikeres, és ez megviseli. Ráadásul régen a Bounty gúnynevet is ráaggatták, ami azóta is kísérti, és ami „kettős” személyiségét jelképezi. Lazare neve szintén beszédes. Mint kiderül, többször is a „halálból” tért vissza: egyszer, amikor lezuhant az édesanyjával együtt, és egyszer, amikor a nagybátyja majdnem megölte. Sőt, még a születésénél is azonnal be kellett avatkozni. (Érdekes kérdés lehet, hogy kettejük kapcsolatában ki vált meg kit, és milyen jelentősége van annak, hogy Lazare „feltámadt”.) Lazare neve közben a rasszizmus témájával is összefonódik, hiszen egyesek nem tudják hova tenni, és egyszerűen csak a pályaudvarral azonosítják.
Ella-Elliot neve pedig az önkeresését és családjának történetét szimbolizálja. Ella új nevet választ magának, és ezzel mintha a helyét is jobban megtalálná a világban.
11. A könyvben központi szerepet kap a rasszizmus kérdése is, mivel Lazare most szembesül vele először. Hogyan jelenik ez meg a különböző karaktereknél? Tetszett, ahogy az írónő feldolgozta ezt a témát?
„Meg volt győződve, hogy a feketék büdösek. De a kis Lazare-on nem érződött más, mint az apja arcszeszének az illata, amikor reggelente megérkezett szorosan hozzátapadva. Nicole attól is félt, hogy egy fekete bőrű gyerek majd elriasztja a többi szülőt. De ebben is tévedett, mert a többi anyuka odavolt Lazare-ért. Egy szó, mint száz, Nicole végül elfogadta, hogy Lazare „se rosszabb a többinél”, annál is inkább, mivel jól lehúzta az apját, húsz százalékkal többet kérve tőle.” (42. oldal)
„Louise arra gondolt, hogy ez a szomszédokba vetett bizalom nyilván a karibi gondolkodásmód jele. Rasszista dolog ilyet gondolni? – tört rá egy újabb lelki aggály. Egyébként is, ha az ember azon töpreng, hogy rasszista-e, az nem a rasszizmusának a bizonyítéka?” (46. oldal)
A rasszizmus kérdése Nicole-nál jelenik meg a legmarkánsabban, aki képtelen teljesen elfogadó lenni, és tele van előítéletekkel. Az ő megszólalásai indítják el Louise és Lazare gondolatait a témáról. Louise görcsösen igyekszik, nehogy rasszistának tűnjön, és folyamatosan elemezgeti önmagát, miközben beleszeret Sauveurbe. Lazare közben önmagát keresi, először szembesül azzal, hogy egyesek „másnak” gondolhatják, és egyre többet gondolkodik az édesanyján.
Közben Sauveur történetén keresztül megismerhetjük a karibi gondolkodásmódot, ahol szintén különbséget tesznek az emberek között a bőrszínük alapján. Sauveurt ráadásul fehér szülők fogadták örökbe, fehér feleséget választott, így „kifehérítve a fajt”, és távolabb kerülve biológiai családja szokásaitól.
12. A rasszizmust leginkább Nicole testesíti meg, aki az előítélete ellenére elvállalja, hogy vigyáz Lazare-ra. Milyennek találtad az ő karakterét?
Amikor Sauveur számára egyértelművé válnak a nő nézetei, azonnal kirúgja. Egyetértettél a döntésével?
Bár Nicole negatív karakterként jelenik meg, és hamar eltűnik a történetből, mégis jelentős a szerepe. Ő szembesíti Lazare-t először azzal, hogyan ítélhetik meg őt egyesek, ezzel elindítva (talán idő előtt?) az önkeresés útján. Azt már nem tudjuk meg, minek tette ki Nicole Lazare-t az évek alatt. Csupán pár utalás van arra, hogy miközben tisztességesen ellátta a feladatát azzal, hogy vigyázott a kisfiúra, közben érzelmileg bántalmazta az odavetett, furcsa megjegyzéseivel és ridegebb viselkedésével.
Nicole Sauveur és Lazare kapcsolatát is új mederbe tereli, hiszen az apa a dadus jellemének megismerése és kirúgása után kénytelen nagyobb figyelmet szentelni a fiának.
13. Sauveur és Lazare között több titok is húzódik, amiket az apa egy ideig kerül, majd a karibi út során szembesíti velük a fiát. Mit árul el a könyv a titkokról? Meddig jó elhallgatni a fájó igazságot, és mikor jön el az a pont, amikor érdemes azt felszínre hozni?
„Mindhármuknak kezében ott volt a puzzle egy darabkája, csakhogy nem voltak hajlandók kitenni az asztalra, annyira belegabalyodtak már az elhallgatásokba, ki nem mondott szavakba, titkolózásba.” (174. oldal)
„Vajon a titkok, melyek felhőjükbe burkolnak minket, megakadályozzák-e, hogy éljünk, felnőjünk, szeressünk? (…) Szükségünk van-e arra, hogy mindent tudjunk?” (267. oldal)
A könyv a titkok felszínre kerülését sürgeti. Sauveurt gyötrik a kérdések, hogy helyesen cselekszik-e, de végül feltárja Lazare előtt a kisfiú első pár évének történetét, annak minden fájdalmával együtt. Mivel ezek a titkok a történet eleje óta ott feszültek közöttük, az, hogy Sauveur megadta Lazare-nak a válaszokat, amiket keresett, közelebb hozhatja egymáshoz apát és fiát.
A titokban maradó tények a többi karakternél is gyötrődést okoznak. Ella eltitkolt kistestvére, Cyrille anyukájának a párjának a viselkedése, és azok a dolgok, amiket a páciensek sokáig nem ismernek el önmaguk előtt sem, kihat a lelki állapotukra és megbetegíti őket. A titkokat tehát pszichológiai szempontból is érdemesebb minél előbb felfedni.
A különböző titkok így viszonylag hamar felszínre kerülnek, hiszen a történet mindössze pár hét alatt zajlik, és ez alatt több mindenre feloldást kapunk. Így a hosszú éveken át elhallgatott igazságok nem emésztik fel a szereplőket. Miután elkezdik keresni a válaszokat, azok hamar felfedik magukat előttük.
14. Lazare mindössze nyolcéves. Szerinted megfelelő kor ez ahhoz, hogy mindent megtudjon, amit megtudott?
15. A könyv végi út során Sauveur nem csupán a múlt titkaival, hanem a származásával is szembesíti a fiát. Fontos, hogy megismerjük a gyökereinket, azt, honnan jöttünk? Hogyan éli meg az utat Sauveur, és hogyan éli meg Lazare?
A karibi út mind Sauveurnek, mind Lazare-nak nagy jelentőséggel bír. Míg az apa a múltjával néz szembe, egyfajta időutazást tesz, addig Lazare most először találkozik a gyökereivel. Mindkettejüknek furcsa ez a hely, igazából egyikük sem érzi itt otthon magát. Sauveur már túlságosan elszakadt innen, új életet kezdett (talán azért is, hogy felejtsen), Lazare-nak pedig minden nagyon újszerű. Azonban közös sorsuk igazságaival mindketten bátran néznek szembe, így ez az út a múlt felszínre kerülését és az új kezdetet szimbolizálja.
16. A könyv érinti a 2015-ös párizsi terrortámadás eseményét is, és Lazare osztálya az iskolában is foglalkozik a témával. Mit gondolsz, jól teszi a tanárnő, hogy az iskolában beszélgetnek róla? Hogyan lehet egy ilyen témát feldolgozni alsós korú gyerekekkel?
17. A történetben fontos szerepe van a barátságnak is, hiszen Lazare és Paul nagyon ragaszkodnak egymáshoz.
„– EGY barátod? De hiszen az rengeteg!” (23. oldal)
„Amikor az embernek barátja van, a boldogság megsokszorozódik.” (157. oldal)
Mit gondolsz ezekről a mondatokról? Milyennek találtad Lazare és Paul barátságát?
Lazare és Paul barátsága rendkívül őszinte és önfeledt, olyan, ami csak gyerekek között létezhet igazán. Mindent megosztanak egymással, és elengedhetetlen támaszai a másiknak. Barátságuk a történet szempontjából is kulcsfontosságú, hiszen így ismerkedik meg Louise Sauveurrel.
18. És az a sok hörcsög… Milyen szerepet töltenek be a hörcsögök a történetben? Mit gondolsz, miért épp ezt az állatot hozta be a könyvbe az írónő?
„A két fiú nemcsak hogy Bounty helyett örült, ők maguk voltak Bounty, az emberi lélek azon csodálatos adottsága révén, amit beleérző képességnek hívnak.” (111. oldal)
A hörcsögök üdítő kiegészítései a történetnek, és szépen belesimulnak a család mindennapi életébe. Közelebb hozzák egymáshoz Sauveurt és Lazare-t (és Gabint), hiszen együtt keresgélik a hörcsögök életben tartásához szükséges információkat, együtt választanak nekik ketrecet és együtt gondoskodnak róluk. A rendelő hangulatát is kellemesebbé varázsolják, hiszen a gyerekek rögtön megcsodálják Gustaviát. Bounty szuicid hajlama pedig a páciensekkel vonható párhuzamba, hiszen „az emberek többsége inkább elviseli a fájdalmat ugyanazokat a dolgokat ismételve, ahelyett, hogy kipróbálna valami újat” (123. oldal). És végül rá is igaz lesz az, hogy nem segíthetünk azokon, akik ezt nem akarják.
Bár nincs annyira kihangsúlyozva, a hörcsögök rövid élete a halál témáját és kérdéseit is közelebb hozzák, természetessé teszik.
Az írónő talán azért őket választotta, mert a hörcsögök általánosságban aranyos és kissé gyámoltalan állatok, és rajtuk keresztül könnyebb azonosulni a szereplőkkel, hiszen hörcsögöt sok család tart.
19. Mit gondolsz a regény végéről? Tetszett az SMS-ekkel teli lezárás?
„Nemcsak azt tudta, miért jött vissza, hanem azt is, hogy kiért.” (281. oldal)
Szerinted kire gondol Sauveur?
Vajon mi fog történni a következő részben?
Az idézet mondattal a könyv vége kissé rejtélyessé válik, és felkelti a kíváncsiságot a következő rész iránt. Sauveur talán Louise-ra gondol, aki iránt kezd gyengédebb érzelmeket táplálni. De a titokzatos „ki” lehet akár a fia is, akinek szerinte jobb élete van Franciaországban, mint Martinique-on. Vagy ugyanezzel a logikával akár ő maga is lehet, ha összességében itt mégis jobban érzi magát. Még a pácienseire is utalhat, akiknek nagy szükségük van rá – ahogy az az SMS-ekből látszik. De gondolhat mindezekre együtt is.
20. Milyen más történetre emlékeztetett a könyv? Milyen hasonlóságokat és különbségeket találsz köztük?
21. Van kedvenc részed, idézeted a könyvben? Mi ragadott meg benne?
22. Kinek ajánlanád ezt a könyvet, és miért?
Az idézetek az alábbi kiadás alapján szerepelnek az oldalon: Marie-Aude Murail: A lélekdoki – A megváltó I. évad. Könyvmolyképző Kiadó, Szeged, 2021.
Ezeket is érdemes megnézni
Marie-Aude Murail: A lélekdoki – A megváltó I. évad
Sally Rooney: Normális emberek
