Könyvklubos kérdések: Semmi

Nyomtatható változat

Ajánló a könyvhöz

Könyvklub összefoglaló

1. Összességében tetszett a könyv? Mi tetszett, és mi nem tetszett benne?

2. Mit gondolsz a könyv…

• mondanivalójáról?
• karaktereiről?
• stílusáról?
• tempójáról?
• világáról?
• fő témáiról?

3. Janne Teller regényét hasonló mondatokkal mutatják be a különböző források: „nem egyszerűen ifjúsági regény, hanem súlyos filozófiai, erkölcsi és generációs problémákat boncolgató mű” (30. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál oldala), „nihilista”, „egzisztencialista mű” (Tandori Dezső utószava).

Számodra mit jelentett ez a könyv? Hogyan értelmezted az üzenetét? Mennyiben értesz egyet a fenti megfogalmazásokkal és az utószavakban leírtakkal?

4. A könyv eseményeit Pierre Anthon indítja el, amikor egyszer csak úgy dönt, nem jár többet iskolába, mivel úgysincs értelme semminek. Szerinted mi válthatta ki nála ezt a gondolatot?

Hogy maradhatott ki ilyen hosszan az iskolából? Mit szólhatott az apja ahhoz, hogy egész nap otthon van?

És elvontabb értelmezésben: szerinted kit, mit szimbolizál Pierre Anthon? Ki ő valójában, és létezik-e egyáltalán?

„– Én a semmiben ülök. És jobb a semmiben ülni, mint valamiben, ami valójában semmi se.” (23. oldal)

5. Milyen érveket gyűjt össze Pierre Anthon? Mivel bizonyítja, hogy az életben semminek sincs értelme? Egyet tudtál érteni valamelyik meglátásával? Hogyan tudnád megcáfolni őket?

Éreztél valaha úgy, mint Pierre Anthon? Megfogalmazódtak benned az övéhez hasonló gondolatok? Ha igen, hogy hatottak rád? Hogyan lendültél túl rajtuk?

„– Miért tesz mindenki úgy, mintha minden, ami nem fontos, nagyon fontos lenne, miközben baromira el vannak foglalva azzal, hogy úgy csináljanak, mintha a valóban fontos dolgok egyáltalán nem lennének fontosak?” (25. oldal)

„– Még akkor is, ha megtanultok valamit, és azt hiszitek, hogy jól tudjátok, mindig lesz valaki, aki jobban tudja ugyanazt.” (27. oldal)

„– Hát a szerelmesdinek mi értelme van, csajok? – kiabálta egyik reggel, amikor Rikke-Ursulával karöltve elhaladtunk a házuk előtt. – Először szerelmesek leszünk, aztán járunk, aztán már nem vagyunk szerelmesek és szakítunk – folytatta Pierre Anthon.” (51. oldal)

„– Hatmilliárd ember él a Földön. Ez is sok, de 2025-re már nyolc és fél milliárdan leszünk. A legtöbb, amit a világ jövőjéért tehetünk, az az, ha meghalunk!” (88. oldal)

6. A történet egész barátságosan indul: a gyerekek eldöntik, hogy rácáfolnak Pierre Anthon szavaira, és összegyűjtik mindazt, ami az élet értelmét szimbolizálhatja. Koncentráljunk először a lakosoktól kért és a gyerekek által beszolgáltatott békés tárgyakra (pl. zsoltároskönyv, fényképek, játékok, fülbevaló, könyvek)! Ezek közül melyiket találtad a legérdekesebbnek, legtalálóbbnak, és miért?

Te milyen hasonló tárgyat adnál be? Mi bizonyítja számodra az élet értelmét?

7. Az eleinte jószándékú gyűjtés lassanként egyre kegyetlenebb méreteket ölt. Szerinted miért? Hogyan fordul át az élet értelmének keresése brutális bosszúfeladványokká? Melyik beszolgáltatott tárgynál érezted először, hogy ez már nem arról szól, mint aminek indult?

8. Talán az első igazán kegyetlen kérés Elise öccse koporsójának a beszolgáltatása. Szerinted miért épp ezt kérte Ole? Bosszú volt az ő részéről is? Hogy bizonyíthatta ez a koporsó az élet értelmét?

„Ránéztem Elisére, és fogadni mertem volna, hogy a szeretett testvérünk kitétellel nem ért egyet. Mégis egyértelmű volt, mi keresnivalója van a Fontos Dolgok Halmán a koporsónak. Egy kistestvér mégiscsak valami… még akkor is, ha nem szerették.” (69. oldal)

9. A koporsó kiásása után a történet már valóban új irányt vesz, a Fontos Dolgok Halmának jelentése átértékelődik, a gyerekek egyre kegyetlenebb dolgokat kérnek egymástól.

Szerinted hogy szabadulhattak el ennyire a dolgok? Miért kapott teljhatalmat az, aki kér, és miért nem állítja meg őt senki? Mi lett volna, ha valaki komolyabban ellenáll? Hol lett volna a határ (ha egyáltalán lett volna)?

Mit kell a gyerekeknek így valójában beszolgáltatniuk? Szerinted tudják, mit áldoznak fel? Ha igen, miért teszik, miben bíznak pontosan?

„A frizurája nélkül Rikke-Ursula már nem az a hat kék copfos Rik-ke-Ursula. Ez azt jelenti, hogy többé már egyáltalán nem is volt Rikke-Ursula. Arra gondoltam, hogy talán éppen ezért kerül a hat fonat a Fontos Dolgok Halmára, de nem mertem hangosan kimondani.” (81-82. oldal)

„Nem ez volt a legrosszabb.
A legrosszabb az volt, hogy nem volt jó muszlim.
Rossz muszlim! Nem muszlim! Senki se!” (83. oldal)

„Ezzel megfogott minket. Szép Rosa nem bírta a vérnek még a látványát se, ezáltal Hamupipőke feje különös jelentőséggel bírt éppen az ő számára. Kétség sem fért hozzá.” (102. oldal)

10. A gyerekek közül talán Agnes, Sofie és Jan-Johan karakterét érdemes kiemelni. Hogyan változik a viselkedésük a történet folyamán? Mi hozza elő belőlük személyiségük különböző részeit?

Számodra melyik szereplő viselkedése volt még érdekes?

„Először is, szép Rosa szedje össze magát. Hamupipőke feje sokkal kisebb áldozat, mint amit sokunknak meg kellett hoznia. Elisével kapcsolatban meg amúgy is azt éreztük, hogy túl könnyen megúszta, s valójában örül neki, hogy kiástuk az öccse koporsóját. Ájtatos Kaj két legyet ütött egy csapásra.” (102-103. oldal)

„Igen, a szánalmasnál is szánalmasabbnak látszott, különösen mert Jan-Johan volt a hangadó az osztályban, aki jól gitározott és Beatles-dalokat énekelt, de egyszerre csak bömbölő csecsemővé változott, akibe legszívesebben belerúgott volna az ember. A régi Jan-Johanból egy másik Jan-Johan lett, és ezt az újat nem szívelhettük. Arra gondoltam, lehet, hogy Sofie már azon a bizonyos estén is megismerhette ezt az új Jan-Johant, bár akkor még másnak mutatta magát. És hirtelen kirázott a hideg a gondolattól, hogy hány különböző személyiség lakozhat valakiben.” (114-115. oldal)

„Amikor Sofie visszajött a tanterembe, furcsán csillogott a szeme. Sokáig figyeltem. A két orcáját színesítő enyhe pírtól eltekintve sápadt volt. Sugárzott róla az eltökéltség, talán egy csipetnyi hűvösség-gel keverve, és egy kis lelkesedés is látszott rajta, mint amikor valakinek valami nagyon a szívügye. Anélkül, hogy értettem volna, pontosan miért is lelkesedik Sofie, tudtam, hogy ez az érzés is a Fontos Dolgokhoz tartozik.” (121-122. oldal)

11. Szerinted miért épp egy nyolcadikos osztályt választott Teller a regénye központjául? Hol érezted azt, hogy még gyerekként viselkednek?

„Gerdával hajgumit cseréltem, fiúkról sutyorogtam vele, és bevallottam neki, hogy nagy Hans kicsit tetszik nekem (ami semmi igazságtartalommal nem bírt, de ahogy a bátyám mondta volna, ez forsz mazsör; aminek a jelentését ugyan nem teljesen értettem, mindenesetre beletartozott, hogy az adott pillanatban lehetett hazudni).” (38. oldal)

12. A szereplők között van egy csoport, akiket viszonylag keveset látunk a történet alatt, mégpedig a felnőttek. Szerinted miért nem emelte ki őket jobban Teller?

Hogyan kezelik a felnőttek a kialakult helyzetet? Milyennek találtad a reakciójukat a halomra, a gyerekek viselkedésére? Mennyit tudhattak pontosan a halom keletkezéséről? Szerinted a rendőrség miért nem számolta fel rögtön a halmot?

13. Hogyan változik meg a halom jelentősége a média jelenlétével és a ráirányuló figyelemmel?

Valóban értelmezhetjük a Fontos Dolgok Halmát műalkotásként? Szerinted volt-e bármilyen értelme, jelentése a Fontos Dolgok Halmának?

„Persze hogy akadtak ellendrukkerek, de az a hév, ami a Fontos Dolgok Halmának jelentőségéért folytatott harcot jellemezte, biztos jele volt az ügy rendkívüli fontosságának. És ami fontos, annak van értelme, és a legfontosabb dolgoknak van a legtöbb értelmük.” (141. oldal)

„– Szóval ha tényleg megtaláltátok az élet értelmét, akkor még mindig itt lenne. És a világsajtó is itt lenne, és mindenki igyekezne megérteni, hogy mi is az, amit találtatok. De nincsenek itt, úgyhogy akármit találtatok is, az biztos nem az élet értelme volt, az ugyanis nem létezik!” (145. oldal)

14. Milyen végkimenetelre számítottál, és hogy tetszett végül a lezárás?

Szerinted mi okozta a tüzet? És ki/mi ölte meg Pierre Anthont: a tűz vagy a gyerekek?

Hogyan értelmezted a könyv utolsó mondatait?

„És azért, mert elveszíteni és kapni valamit, egyformán fájdalmas. És mert tudtuk, mit vesztettünk el, de még nem tudtuk szavakba önteni, mi az, amit kaptunk.” (167. oldal)

„Néha-néha előveszem, és megnézem. És amikor óvatosan kinyitom a használt kartondobozkát, és belepillantok a szürke hamuba, akkor a gyomromban valami furcsát érzek. És bár nem tudom pontosan megfogalmazni, hogy mi is ez az érzés, tudom, hogy ez is olyan valami, aminek van értelme.
És azt is tudom, hogy az élet értelmével nem szabad játszani.
Nem igaz, Pierre Anthon? Nem igaz?” (170-171. oldal)

15. Hogyan értelmezed a könyv alábbi idézeteit?

„Annak a látszata a lényeg, hogy vittük valamire az életben.” (18. oldal)

„És azt nem lehet, mert a felnőttek nem akarják hallani, hogy tudjuk, hogy igazából semmi se valami, és mindenki csak úgy csinál, „mintha”.” (20. oldal)

„Fogalmam sincs, mi értelme fölhalmozni azt a sok tudást, amire mások rájöttek. Ez csak elbizonytalanítja a még nem egészen felnőtteket, mielőtt maguktól rájönnének bármire is. (88. oldal)

„De még ennél is rosszabb volt, hogy Pierre Anthon bogarat ültetett a fülembe, hogy igaza lehet valamiben: hogy mi fontos, és minek van értelme, az relatív és ezért nem fontos.” (140. oldal)

16. Milyen más történetre emlékeztetett a könyv? Milyen hasonlóságokat és különbségeket találsz köztük?

17. Van kedvenc részed, idézeted a könyvben? Melyik vers ragadott meg a leginkább?

18. Kinek ajánlanád ezt a könyvet, és miért?

_{Az idézetek az alábbi kiadás alapján szerepelnek az oldalon: Janne Teller: Semmi. Scolar Kiadó, Budapest, 2016.}