Könyvklub összefoglaló: „Fantasy” címke

Választott olvasmányaink:

• R. F. Kuang: Bábel, avagy az erőszak szükségszerűsége
• J. R. R. Tolkien: A Gyűrűk Ura
• Moskát Anita: Horgonyhely
• Marissa Meyer: Gilded – Aranyfonó

Ismét sikerült elég különböző könyveket választanunk a címke szerint olvasásunkhoz, így a fantasyk több különböző típusát is lefedtük. A Gyűrűk Urával egy klasszikus, eposzszerű fantasy képviselte magát, részletes csatajelenetekkel, monumentális elemeivel és összetett, mégis lényegében fekete-fehér világával. Kuang Bábele már kicsit könnyebben fogyasztható fantasy, amiben a mágia kisebb szerepet játszik, helyette a fókusz a nyelvészeten, a nyelvészeti érdekességeken van. A Horgonyhelyet tagunk a dark fantasy kategóriájába sorolta, és az elmesélése alapján valóban sötét világot teremtett benne az írónő, amibe beleszőtte a nőiség, a terhesség és a gyerekvállalás témáit. Meyer Aranyfonója pedig német folklóron alapuló, YA retelling, ami a Grimm testvérek Koppciherci (vagy eredetiben Rumpelstiltskin) meséjét dolgozza fel.

Ebből is látszik, milyen változatos témákban, korcsoportoknak és megközelítési módokkal lehet fantasyt írni, és a kibeszélőnket is onnan indítottuk, hogy igyekeztünk a mai fantasy paletta minél több kategóriáját összegyűjteni. A teljesség igénye nélkül az alábbi fantasy műfajokat említettük meg, kitérve arra, ki mennyire szereti őket, illetve mi lehet a vonzerejük:

• cozy fantasy
• romantasy
• folklóron alapuló fantasyk
• dark fantasy
• low fantasy
• urban fantasy
• epikus, klasszikus fantasyk
• mítoszon alapuló fantasyk
• gaslamp fantasy

Beszéltünk arról is, miért olyan népszerű műfaj maga a fantasy, miért szeretjük annyian. (A jelenlévők közül a legtöbben szívesen olvasunk fantasyt, míg egy tagunk kevésbé kereste eddig az ilyen típusú könyveket.) Itt főleg a kiszakadásélményt említettük meg és jártuk körül, ugyanis a fantasyk általában teljesen új, egyedi világokat teremtenek, amikbe jó néha egy kicsit visszahúzódni, így ezek a könyvek igazi komfort (vagy épp izgalmas) olvasmányok lehetnek, könnyed kikapcsolódást nyújthatnak.

Ezután sorra vettük azokat a témákat és motívumokat, amik jellemzőek lehetnek a fantasy könyvekre. Kiemeltük a világépítés fontosságát, a mágia használatát és a mágikus lények jelenlétét. Aztán kitekintettünk azokra a sokszor klisés megoldásokra is, amik néha idegesítőek tudnak lenni ezeknél a könyveknél. Például az, hogy ha a főhős lány, túl nagy erővel ruházzák fel, akkor is, ha ez ellentmond a személyiségének. Sokszor gyengének tűnő karakterek is hirtelen megváltoznak, hogy aztán meg tudják menteni az egész világot. Mindez egybevág a történetek monumentalizmusával. A tét mindig nagy, a karakterek rangja mindig magas, a szerelem mindig letaglózó, a küzdelem pedig heroikus. Illetve a fantasy regények sokszor egy kaptafára mennek, és kevesen mernek igazán kísérletezni a műfajban, ami így túlhigítottá válik. Ennek és a fantasyk népszerűségének köszönhetően bizonyos könyveket túlhype-olnak, míg mások a hate reading áldozatául esnek.

Mindeközben újra és újra szóba került, hogy egy fantasy attól lesz jó, ha a különböző elemei (a világ, a mágia, a karakterek, az alapok, a cselekmény) mind kidolgozottak, mert egy nagy ívű történetet csak így lehet hitelesen átadni, és minket, olvasókat is ilyenkor repít a leginkább magával.