Korábbi beszélgetéseink,  Online könyvklub

Könyvklub összefoglaló: Agatha Raisin és a hivatalnok hullája

Könnyed, karácsony előtti olvasmánynak választottuk. Valakit nagyon jól kikapcsolt, más kevésbé érzett rá a stílusára, de így is nagyon jó hangulatban beszélgettünk róla. 😊

Érdekes módon az M. C. Beaton könyv kicsit megosztotta a társaságot, pedig az már a könyvklub elején kiderült, hogy a krimiket mindenki szereti (olvasni és nézni is) – mondjuk nem feltétlenül ugyanazokat. 😀

Voltak, akiket nagyon jól kikapcsolt Agatha szeleburdisága és kalandja, másokhoz nem állt olyan közel a személyisége. Abban azonban egyetértettünk, hogy nem az a tipikus, szerethető karakter, és emberként talán nehezen elviselhető lenne. Végig a saját boldogságával törődik, néha átgázol másokon vagy nem vesz tudomást mások érzéseiről. Talán nyomozóként sem a legrátermettebb, de (ahogy azt az írónő is nyilatkozta, és mi is beszéltük), az Agatha Raisin történetekben nem is annyira a nyomozás a lényeg, hanem a vicces, könnyed jelenetek.

Bár a krimiszál nem annyira központi jelentőségű, a történet tele volt csavarokkal, váratlan fordulatokkal, és valójában egyikünk sem gyanakodott a gyilkosok kilétére. Egyik tagunk, aki már több könyvet is olvasott a sorozatból, azt mondta, nem ez a legerősebb történet közülük, és valóban bele tudtunk kötni a bűntényekbe, a gyilkosok lelepleződésébe. Mert talán épp azért voltak olyan váratlanok a jelenetek, mert olyan abszurdak voltak. Ennek ellenére jól lehetett szórakozni rajtuk, csak valószínűleg több könyvet is érdemes elolvasni a sorozatból ahhoz, hogy az ember rá tudjon érezni az írónő stílusára.

Ugyanis M.C. Beatonnak elég egyedi a stílusa – nem épp olyan, mint amit az Agatha Christie-n nevelkedettek megszokhattak. 😀 A jelenetek néha kapkodósak, máskor lelassul a történet, illetve amiatt is nehezen követhető, hogy rövidsége ellenére egész sok szereplőt sorakoztat fel, akiknek a hátterét nem ismerjük meg annyira. Képtelenség előre összerakni a megoldásokat, annyira esztelennek tűnnek néha. Ám talán épp ez az esztelenség az Agatha Raisin történetek varázsa. Épp azért tud szórakoztató lenni, mert kicsit kifigurázza a hagyományos krimiket és nem veszi komolyan magát. 🙂

Szóljon hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük